Egy építőtábortól nem megszokott módon mondhatni kortárs összművészeti vagy inkább összmérnöki alkotásba fogtunk, ami a BIMes csapat munkáját éppúgy igényelte, mint a tervezőkét vagy a felmérőkét.

Az urbanisztikai koncepció alapján lehetett kijelölni a két térrészt, ahol a legnagyobb haszna lesz a beavatkozásoknak: az egyik ilyen a Panoráma parknak hívott teraszos lejtő, a másik a parkot a Cinca völgyével újraösszekötő Átkötő ház feletti félkör alakú tisztás. Az építész csoport fogta össze generáltervezőként az egész építési folyamatot, beleértve a tábor háttérfolyamatainak koordinálását, illetve az anyag- és eszköz beszerzést. A tervező építészek között került kiírásra az a belső ötletpályázat, amely sorána két helyszín terveit ki lehetett alakítani, tartószerkezeti tervezésben is tapasztalt kollégánk segítségével. Az építményeket fából és bontott téglából terveztük,melyek a tájba és a megvalósult fejlesztésekhez is jól passzolnak. A tervezés az eredeti tájépítészeti koncepció továbbgondolását hozta, két térből helyet formálni képes építménnyel és új fák ültetésével.

Az eredeti tervektől eltérően kivitelezett terepviszonyok tisztázásáhoza felmérő csapatunk 3D pontfelhős mérést készített, amiből szintvonalastérképet és egybefüggő felületet generáltunk. Ez az alakhelyes modellvilágított rá, hogy szimpla ülőhelyekkel nem oldjuk meg a Panoráma park használhatóságát.A panoráma lejtőt közlekedésre alkalmassá kellett tennünk ahhoz, hogybekerülhessen a park vérkeringésébe.

A koncepcionálás első fázisa után végig közösen, 3D csapatmunka modellben gondolkodtunk, és célunk volt, hogy a tábor során BIMx tervekkel támogatva – nyomtatott tervrajzok nélkül - vágjunk neki az építésnek. A nyomtatásmentes kivitelezést és az AR (augmented reality) kis léptékű tesztelését BIM szakembereink és beruházás koordinátor kollegáink vezényelték, így virtuálisan már az első pillanattól rendelkezésre álltak terveink helyszínre vetített digitális másai.

Nem maradt más hátra, mint terveink kivitelezése: egy hétrebirtokba vettük a Semmelweis utcai Átkötő házat, a közeli tisztást, a Panoráma parkot,és sajátkezűleg fogtunk az építéshez.

‍

A Cifra-kert hátsókertekkel eddig elzárt alsó részén áll egy félkör alakú tisztás, amely az új feltáró utak kereszteződésében funkció nélküli, de a park rendszerében hangsúlyos elem volt eddig is. Éppen ezért afejlesztési tervek szerint ide került volna egy közösségi tér, ami végül nemvalósulhatott meg. Már a tervezés kezdő fázisában eldőlt, hogy ide egykarakteres, építészeti és szerkezeti szempontból is látványos tűzrakót építünk,mely szimbolikusan kiemeli a lenti tisztást.

A magyarság életében a házi tűzhely fogalma egyszerre táplálkozik nomád múltunkból, és a letelepedés után rárakódott európai kulturális hagyományokból. A tűz központi szerepet töltött be a közösségi életben, mint a fontosabb eseményhez kapcsolódó szertartások eleme. A középenégő tüzet követő jurta és a búbos kemence kialakítása adta a formai és spirituális ihletet szerkezetünknek. Egy felfelé emelkedő, befelé szűkülő, atüzet központosan körül ölelő teret képzeltünk el, ami intim, de a teljes lehatárolásnem volt cél. A formát a csipkéződő lángok mintájára az átsejlő, derengő, melegfénnyel szerettük volna transzparensebbé tenni. A centrális tűzrakótér köré változatosan töredezett sziluettű, könnyed szerkezetet képzeltünk, ami egyszerre szimbolizálja a téglából épült kemencét és a fából rakott máglyákat, és rajtakeresztül a bent égő tűz kifelé fényjátékot vet a környező tisztásra.

A tűzrakó végleges alakját parametrikusan terveztük meg. Választottunk egy egységes fa elemméretet, majdaz egymásra támaszkodó gerenda darabok méretét felfelé csökkentve közeit egyre ritkítottuk, végül körben elcsavartuk - így szimbolizálva a tűz játékát. A geometria minden eleme leírható matematikai függvényekkel, mégis természetesnek hat. Ha pedig este megrakják a tüzet, az egész tisztás tündértáncot jár a kiszüremlő fényekben, és míg odabent egy kis társaság vígan sütöget, a parkbanarra járók élvezhetik a fák lombjára vetülő fényjátékot.

A Cifrakerti tanuszoda alatt elterülő Panoráma park lejtős tisztása eredeti formájában is természetes amfiteátrumként működött, ahonnan rálátni a Cinca patak völgyét környező dombostájra. A Zöld Város fejlesztésben befejezetlenül hagyott, ücsörgésre, feltöltődésre szánt lejtőket és teraszokat kívántuk ténylegesen használhatóvá tenni,és pótolni a fejlesztések során meg nem épült levezető gyalogutat. A tervezőcsapattal főként a közlekedést segítő elemeket és kisebb pihenőket, megállókat terveztünk, amelyek a félbehagyott tereplépcsőket benépesítik. A tervek közt szerepeltek ülő-és fekvőhelyek, a terepre illesztett mászófal és egyéb interaktív elemek, melyeket a megvalósult tereplépcsőkre illeszkedő stég és lépcső rendszer kötössze. Az installációkat moduláris rendszerben terveztük, hogy a rámpa mentén egy, kettő, vagy akár öt, hat ilyen egyedi köztéri bútor is megvalósulhasson az építésre rendelkezésre álló idő függvényében.

A Tűzrakó bejáratán és falán is visszaköszönő karmazsinnal festett megállókból végül kettőt építettünk meg, a rámpa kezdő és végpontjánál. A felső egy hálós fetrengő, mini kilátó, amit a helyi fiatalok már az építésnapján birtokba vettek. Az alsó pedig egy napozó, mászóka vagy piknik pad, amelyhiányzott a parknak erről a részéről, hiszen a tervezett játszótér messzebb vaninnen. Rámpánk alapozását 89 darab, körülbelül 1 méter hosszú rozsdamentes talajcsavar adja, amik a füves teraszok fölé emelik a szerkezetet, így alatta nyírható és gondozható maradt a növényzet. Az elkészült „Panorámpa” négy eddig hiányzó funkciót (direkt lejutás, csoportos leülés, játszóhely a kiscsaládokszámára, pihenő és kilátópont) hozott a park egyik legszebb részére. Az eddig gondozatlanul ottmaradt tereprendezést izgalmas építészeti motívummal keretezi a Cifra-kert északi részén, így tájépítészetileg is értelmezhetővé váltak a Panoráma park eddig torzóként álló teraszai. Külön öröm, hogy az építés alatt sikerült öt új fát is kiültetnünk az installáció részeként, melyek a rámpa fordulópontjai és az installációk mellett kaptak helyet, így biztosítják azok természetes árnyékolását és pótolják a park felső részén kipusztult platánokat.

‍